Lafaek News—Husu ba grupu tarjetu sira ne’ebé mak iha ne’e, buat ne’ebé mak projetu ai ba Futuru fahe ona ba agrikultór labele husik abandona kontinua mantein hala’o ho vontade tomak saida mak aprende antes ne’e bele sai hanesan misaun ida ne’ebé mak di’ak hodi hatutan ba komunidade seluk nune’e bele refloresta Ai-horis ba iha munisípiu Vikeke.
Asuntu ne’e hato’o husi Reprezentante Administradór Munisípiu Vikeke, Cosme Sarmento, iha intervensaun hafoin halo abertura ba espozisaun movel Ai ba futuru iha, sesta (28/10/2022) salaun Paroquia Vikeke-Villa.
“Lori liafuan Administradór nian husu ba grupu tarjetu sira ne’ebé mak iha ne’e, buat ne’ebé fahe ona ba ita boot sira labele husik abandona, tanba tuir informasaun ita iha suku sia (9) ne’ebé sai hanesan tarjetu ba programa ida ne’e, maibé suku ida labele hola parte tanba husik hela atividade ne’e, suku 8 ne’ebé da-daun ne’e sei la’o nafatin, husu ba ita boot sira atu kontinua mantein, hala’o ho vontade tomak saida mak ita boot sira aprende bele sai hanesan misaun ida ne’ebé di’ak la’os ba imi de’it, maibé hatutan ba komunidade sira seluk nune’e sira mos bele kompriende oinsá bele refloresta ai-horis ba ita nia munisípiu ida ne’e,” esplika Reprezentante Administradór Munisípiu Vikeke, Cosme Sarmento.
Reprezentante administradór ne’e afirma, reflorestasaun ne’e haree iha kondisaun tolu hanesan ida ne’ebé bele kuda no kolleta iha tempu badak, balun kuda koleta fali iha tempu médiu nian hanoin ida ne’e agrikultór hatene ona aprende husi projetu Ai ba Futuru.
“Husu ita boot sira atu kontinua mantein nune’e programa ne’ebé mak monu iha ita boot sira nia liman karik programa ne’e mak di’ak hodi hatutan ba ita nia maluk sira seluk ne’ebé presiza ita boot sira nia tulun”.
Iha biban ne’e representante administradór ne’e mos hato’o agradese tebes no hein tebes ba programa sira ne’ebé iha ne’e, ho espozisaun hirak ne’ebé hala’o ohin sai nafatin hanesan matadalan ida akompania nafatin populasaun Vikeke atu nune’e ba oin tarjetu la’os ba de’it suku 8, kontinua atividade ida ne’e, projetu ne’e karik iha kontinuasaun labele husi agrikultór la’o mesak, hanorin nafatin agrikultór atu nune’e bele sai professionál ba programa ne’ebé fahe ona.
Iha fatin hanesan iha intervensaun reprezentante toos na’in suku Wabubu Munisípiu Vikeke, Simão Parada dehan, projetu Ai ba Futuru nia prezensa hanesan toos nain aprende duni buat barak iha suku Wabub, agrikultór hatene halo toos, kuda ai farina, talas, maibé buat ida bolu dehan agrofloresta ne’e aprende duni husi projetu Ai ba Futuru.
“Ami aprende duni buat barak iha ami nia suku, ami agrikultór hatene halo toos kuda ai Farina, talas, maibé baut ida bolu dehan agrofloresta ne’e ami bele aprende duni husi projetu Ai ba Futuru Kuda ai kahur malu, kuda halo liña, halo viveirus buat ne’e mak hanorin ami, uluk avo sira nia tempu fila tiha rai kuda arbiru de’it moris, maibé la buras hanesan Ai ba Futuru hanorin ami Ai ba Futuru suporta ami 99.780 polibek”, dehan agrikultór ne’e.
Simão dehan, agora da-daun bele halo viveirus rasik, iha Waibubu ne’e, iha grupu haat mak halo viveirus rasik ona, uluk Ai ba Futuru mak suporta agora ne’e nain halo viveirus rasik hodi fahe ba populasaun sira, no balun ajénsia internasionál GIZ sosa hodi fahe fahe ba suku seluk.
Enkuantu, suku ne’ebé mak hetan tarjetu ba projetu Ai ba Futuru ne’e mak hanesan suku Wabubu, Dilor, Uma Tolu, Afaloicai, Makadike, Bibileo, Waniuma, Irabin de Baixo, munisípiu Vikeke kompostu husi postu administrativu 5, Lacluta, Ossu, Watu-Carbau, Uatu-Lari no Vikeke, inklui suku hamutuk 36.
Entretantu, Projetu Ai ba Futuru ko-finansiadu husi Uniaun Europeia no Alemaña Federal Ministériu ba Ekonómiku Kooperasaun no Dezenvelvimentu (BMZ), no implementa husi ajénsia internasionál GIZ hamutuk ho Ministériu Agrikultura ho Peskas (MAP) realiza espozisaun iha fatin 5 to’o projetu ne’e remata iha fulan Novembru tinan ida ne’e.
Jornalista : Rita Moniz
Editór : Agapito de Deus
