Lafaek News—Diretór Ezekutivu Perma Kultura Timor Leste (PERMATIL), Eugenio Ego Lemos, esklarese iha Timor-Leste seidauk iha peskizadór ida peskiza kona ba orijen Ai-kameli Timor nian lo-loos, maske Ai-kameli hanesan ho Ai-horis ne’ebé hola parte ba istória Timor.

“Ha’u nia observasaun, seidauk iha peskizadór ida mak reklama katak ita nia Ai-kameli orijinál ne’ebé husi beala sira kedas sei iha diamentru hanesan ne’e mak sei moris,” informa nia

Jestor PERMATIL ne’e relata, Ai-kameli ne’e moris husi nia abut hansan Au-betun, kada tinan hahú hosi tempu indonézia mai to’o agora ema kuda ai-kameli nia oan, maibé difikuldade ne’e maka Ai-kameli ne’ebé kuda  mai husi oríjen Timor nian ka la’e, ezemplu hanesan uluk peskizadór sira halo peskiza kona-ba kafé Timor Hebrida, sira konsege deskobre iha Fatubessi. Bainhira kafé iha mundu peste atake kafe mate hotu, no só kafé husi Fatubessi mak iha, bainhira sira hetan, husi ne’ebá mak espande tan ba mundu.

“Ka Ai-kameli ne’ebé ita kuda nia musan pur ezemplu mai husi NTT ka Jawa ka husi rai seluk ne’ebé nia ekolojia ka ambienta lahanesan ho ita nian, se ita ko’alia kona-ba prezervasaun, entaun ita prezerva ida nia orijen ne’e depois ita halo expansaun, atu nune’e la’os atu kobre Timor laran tomak, maibé pelumentus iha hektare rua ka tolu ne’ebé ita bele hatete ida ne’e mak Ai-kameli orijen Timor nian,” Ego Lemos tenik.

Nia dehan Kuaze Ai-kameli boot sira ne’ebé Timor iha, Portugues mai foti maioria no Indonézia mai foti nia restu, kua no lori hotu, Timor hela ho abut ne’ebé mate, tanba ne’e tenke kuda hahú husi ohin ba oin.

“Hau hanoin husi parte Floresta, tinan-tinan kuda Ai-kameli hektare ba hektar maibé ita la hetene pursentu hira mak moris maske barak mak moris ona maibé tenke hatene hektar hira?,” dehan nia

Nia sujere, governu presiza investe no halo peskiza hodi buka tuir komunidade Ai-kameli orijen Timor nian sei iha ka lae, karik sei iha agora iha ne’ebé? See karik mak nia orijen hun rua ka tolu iha entaun presiza halo espansaun husi ne’ebá atu kuda ba jerasaun  tuir mai.

“Duka ita kuda iha fatin ne’ebé dalaruma uluk Ai-kameli la moris iha ne’ebá maibé agora ita kuda fali iha ne’ebá. Fatin sira ne’ebé uluk ai-kameli moris mak hanesan Lautem, Kovalima, Oe-kusse,” hakotu nia.

Jornalista  : Felisberto da Costa Fernandes

Editora      : Nelya Barros