Lafaek News—Prezidente Instituto Nasionál Kombate Hiv-SIDA, IP. ( INCSIDA, I.P) Sigla Português, Atanasio de Jesus, deklara sosializasaun ba iha HIV-SIDA detekta maiória sidadaun ho idade 24-35 afeta virus HIV-SIDA.
“Dadus Hiv-Sida agora ne’e komunidade laos ona ba grupu eskola, tinan 14-24 ne’e iha kuaze 28% ne’e númeru ki’ik, maibé tinan 24-35 ne’e kuaze 1.278 ne’e mai husi tinan boot, nune’e mak estratéjia intitutu nian muda tenke ba iha komunidade iha suku sira hodi hanorin inan-aman sira”, esplika Prezidente Instituto Nasionál Kombate Hiv-Sida, IP. Atanasio de Jesus ba jornalista Lafaek News iha knaar fatin Pantai Kelapa Segunda ( 07/11/2022).
Tuir peskikza husi INCSIDA rasik deteta HIV-SIDA poténsiál iha munisípiu Dili, Bobonaro Kovalima, Oe-cusse inklui Baukau.
Prezidente INCSIDA afirma, Iha eskola sidade Dili sosializasaun la rutina, tanba estudante asesu iha média jornal, TV tanba iha Vila, tinan 2022 ne’e muda fila-fali, nafatin ba eskola maibé sira ne’ebé presiza, tama iha aula laran hanorin de’it estudantes inklui Universidade.
“Inan-aman kompriende di’ak mak oan mos rona tanba inan-aman sira ko’alia loronloron ba sira kona-ba impaktu HIV, transmisaun, Impaktu droga, trafiku humanu ne’e saida ita komesa la’o”, dehan Prezidente INCSIDA, I.P ba Lafaek News.
Prezidente INCSIDA, I.P esplika, kuaze suku hotu iha territoriu INCSIDA hala’o sosializasaun hotu ona, suku balun seida’uk másimu maibé iha postu administrativu hanesan Lolotoe Munisípiu Bobonaro, komunidade kontente loos ho prezensa INCSIDA hodi rona direta.
“Ita iha dadus Hiv-Sida konkreta ne’e mak hahu husi tinan 2003_2022 iha 1.704, foin lalais iha fulan Juñu- Setembru periodu 2022 ne’e 122 signifika kada fulan tolu mak nune’e ona nia espasu atu daet ne’e makas liu, tinan hirak liu ba ne’e kada tinan ita bele hetan 200/300 kazu foun ne’e mos ita bele dehan sae tanba ita nia ema sira ne’e moras tiha ba sentru saúde sira mak foin detekta, ema volontariu ba teste ne’e laiha problema ne’e iha ne’e”, informa Prezidente ne’e.
Sidadaun ne’ebé mak rejista HIV-SIDA, da-daun ne’e iha ida-idak nia uma halo atividade normal, tratamentu la’o nafatin, balun ne’ebé tratamentu ativu la’o nafatin no balun mos drop out kuaze ema 389 signifika sira ne’e presiza buka tuir hodi mai iha liña tratamentu.
“Maneira tratamentu ami iha doutor no infermeiru bolu konselein testu entaun sira rasik ba hakbesik-an ba iha fasilidade ne’ebé mak iha fatin tratamentu ne’e iha sira rasik ba foti aimoruk iha ne’eba ou ami nia pesoal sira mak antar aimoruk ba iha sira nia uma de’it, ami iha maneira barak hodi responde ba sira,” katak nia.
Hodi dehan, husi tinan 2003-2022 fulan Setembru ne’e kuaze 261 mak mate ona, tanba HIV-SIDA, nia sirkulasaun potensiál iha Munisípiu Dili, munisípiu Bobonaro, Kovalima, Oe-cusse inklui Baucau.
Iha biban ne’e INCSIDA, I.P ne’e mos rekomenda ba hotu-hotu tenke asesu tratamentu saúde nune’e mos tenke halo testu ba an rasik atu hatene estatus sedu, bainhira hatene estatutus sedu bele prevene virus ne’e transmite ba ema seluk, nune’e mos labele lori problema ba uma halo atividade sexu iha iha liur karik utiliza komdon atu nune’e fen oan labele sai vítima, tempu badak sei halo koñesimentu oinsa utiliza komdon ba hirak ne’ebé presiza , institutu sei tama Otél sira ne’ebé mak durasaun oras ida ka rua nia sira uza kondom ka la’e,” Atanásio sublina.
Jornalista : Rita Moniz
Editór : Agapito de Deus
