Lafaek News—Prezidente Institutu Nasional Combate HIV-SIDA, Daniel Marçal Konsidera Hotel iha Dili laran kria espasu ba ema hodi hala’o vida seksu livre iha futuru sei aumenta numeru HIV-Sida ás .
“Mosu fatin Ida deskansa oras ida oras rua kompania ida kria fatin ida nee tamba ema hatene kebetuhan iha neeba kuandu problema uma laran fen ho laen lakohi bolu malu la konsidera sira nia-an hanesan feen ho laen, mane sai ba liur gosta liu fatin ida ne’e, tan ne’e mak ema kria fatin ida nee, la’os uma deskansa nee mak hamosu HIV, maibé hirak ne’e kondisaun ba ema moris livre ne’e boot, hanesan uluk ha’u dehan ita iha Dili ne’e fatin lokalizasaun illegál, maibé tamba ita hatene uma sira nee kalan mak rame loron hanesan ne’e sepih hanesan uma nain la iha ne’e hanesan situasaun ba apoiu seksu livre boot tebes sirkulasaun HIV lalais,” Prezidente INCSIDA Daniel Marçal ba jornalista sira hafoin remata senseblizasaun iha suku Haupu postu administrative Letefoho munisípiu Ermera, Kinta 28/08/2025/.
Daniel dehan, INCSIDA prezensa iha Letefoho suku Haupu atu fo Hanoin ba komunidade sira katak HIV iha mundu ne’e da’et makas husi relasaun seksual, husu ba komunidade Haupu prevene an husi virus ne’e.
“Ema hotu tenki hatene katak moras HIV da’et husi relasaun seksual husi ran ba Inan ba oan ituan de’it, maibé Husi Inan ba oan nee dalaruma Daet husi relasaun seksual, agora se mak halo relasaun seksual,relasaun seksual nee husi feto ida mane Ida, perigoju tamba ema kona HIV sinal laiha, tan ne’e dezafia ema no la hatauk ema atu halo relasaun seksual feto ida ho Mane ida la tauk buat ida tamba mane bonito nafatin feto Bonita nafatin,
Jestor INCSIDA ne’e akresenta katak, Incsida seidauk peskiza númuru sertu, maibé iha tinan hira ba kotuk ajénsia ida halo peskiza porsentu 26, husi joven sira feto halo relasaun seksual ho mane ida mane halo relasaun seksual ho feto ida indikador n’ee hatudu katak seksu livre boot tebes.
Iha fatin hanesan Xefe Suku Haupu, Eugebio Maia Martins, apresia tebes INCSIDA bele haklean informasaun direta ba komunidade sira atu prevene-an husi seksu livre.
“Hanesan autoridade ami nia knaar mak fahe informasaun ba inan aman no joven sira atu nu’une sira bele hadok-an husi virus HIV-SIDA moras ne’e labele kura, komunidade sira tenke prevene-an husi virus ne’e,” Xefe Suku Haupu ne’e sublina.
Jornalista: Moises Guterres
