Lafaek News— Diretór Institutu Bambu Timor Leste, Antonio dos Santos de Matos, salienta funsionárius husi instituisaun Bambu.IP Tibar sakrifika an hodi servisu, maibé governu sentral konsidera institutu ne’e hanesan ema oan kiak.
“Ami hein tinan oin governu sentrál depois Prezidente Ramos-Horta bele ko’alia ho sira tanba iha ne’e presiza mos apoiu, tanba funsionáriu sira iha ne’e servisu tinan barak sira halo sakrifisiu no didikasaun ne’e boot tebes, maibé governu sentrál haree ami hanesan oan kiak maibé nafatin servisu ho korajen no responsabilidade hodi hatama osan ba kofre estadu,” katak Diretór Institutu Bambu Timor Leste, Antonio dos Santos de Matos, ba jornalista sira hafoin vizita Prezidente Repúblika, José Ramos Horta kuarta (16/11/2022) iha Tibar.
Nia dehan, tinan 2022 ne’e Institutu sei fornese kadeiras ba Universidade Nasional Timor Lorosa’e ( UNTL) hamutuk rihun 75, seidauk inklui ho Ajénsia internasionál sira.
“Dezde ha’u mai servisu iha ne’e ami nia reseitas ha’u ladun hatene maibé tinan ida ne’e dadaun husi UNTL order kadeira ba estudante sira hamutuk 75 mil ba UNTL seida’uk sura husi institutu politékniku Bambu, SERVE, UNDP, UNICEF, ne’ebé tinan kotuk liu ba orsamentu besik 40 mil, tinan ida ne’e espera ami bele hetan maske situasaun ne’e la fo biban atu hatama osan barak liu ba kofre estadu,”Antonio dos Santos de Matos ba jornalista sira iha Tibar.
Nia katak Prezidente Repúblika rasik iha primeiru mandatu halo inagurasaun ohin PR katak institutu tenke hato’o hela relatóriu situasaun real atu PR bele influénsia, konektividade mundu internasionál no bele ko’alia ho governu bele iha orsamentu ratifikativu labele koa instituisaun nia osan hanesan Tinan rua tutuir malu ne’e too programa barak tenke kansela, tanba situasaun ne’ebé instituisaun enfrenta hanesan mákina, kareta ne’ebé uza tula au-betun husi foho ba mai, dalaruma kustu viajen boot, lolos sosa ona kareta foun.
Nia informa, Produtu sira ne’ebé mak barak liu mak mobiliárus hanesan kadeira, meza, kama, no institutu mos iha kurtina, no Institutu Bambu, IP Timor Leste agora labele halo explortasaun ba rai liur tanba seida’uk priense kriteriu, TL nia atendimentu mos sei limitasu loos, bainhira rai laran orsamentu la’o di’ak, kondisaun di’ak, funsionáriu sira saláriu di’ak, produsaun ne’e sa’e bele exporta ba rai li’ur.
“Ami hetan hela kontaktu ho ita nian Emprezaria balun iha Xina, maibé ami seida’uk brani atu fo tanba situasaun rai laran de’it sei ulun moras hela.Bambu ne’e ami foti husi munisípiu 9 iha ne’eba grupu traballu 26 tinan oin atu aumenta tan grupu traballu 38, ami espera orsamentu buat hotu-hotu lao di’ak Bambu sira ne’ebé mak uza hodi halo meza, kadeira, kama ne’e balun ami sosa iha komunidade sira no balun ami kuda rasik”, esplika Diretor Institutu Bambu.
Entretantu Institutu Bambu.IP nu’udar institutu públiku ne’ebé lokaliza iha suku Tibar, postu administrativu Bazartete, Munisípiu Likisá, hanesan fatin ba sentru produsaun Bambu iha Timor Leste transforma produtu lokál nakfilak ba Mobiliárus hodi uza loron-loron tinan ida ne’e reseitas ne’ebé mak tama ona konta bankaria rihun 70 restu husi UNTL seida’uk tama, no fatin seluk balun seida’uk tama, ne’ebé institutu uza purvolta de 200 mil, funsionáriu hamutuk 83.
Iha Parte seluk Prezidente Repúblika José Ramos-Horta, afirman Tinan 9 nia laran governu ladun fo atensaun ba bambu , plantasaun bambu ladun boot no ladun di’ak tinan lubuk nia laran sei iha koperasaun internasionál hanesan GIZ, UNDP, no seluk fó apoiu, maibé laiha planu estratéjia ida atu iha envolvimentu plantasaun bambu iha Timor Leste hodi halo indústria.
“Ha’u haree tinan 9 nia laran governu ladun fo atensaun ba bambu ne’e, plantasaun bambu ladun boot no ladun di’ak tinan lubuk nia laran sei iha koperasaun internasionál sira hanesan GIZ, UNDP, no sira seluk fó apoiu. Maibé laiha planu estratéjia ida atu iha envolvimentu plantasaun bambu iha Timor Leste hodi halo indústria”, dehan PR Horta ba jornalista sira.
Xefe Estadu TL ne’e hateten, Prezidente la kompriende tau fali institutu bambu tau fali iha Ministériu Agrikultura nia okos, bambu plantasaun hirak ne’e bele iha Ministériu Agrikultura nia okos, maibé ida ne’e indústria loloos iha Ministériu Komérsiu Indústria nia okos ou institutu Autónomu.
“Se halo Investimentu di’ak liutan parseria téknika ida nasionál Timor Leste bele hetan naran iha mundu nasionál bambu, maibé boot hanesan rai sira seluk,,ha’u hree sira ne’ebé mak servisu iha ne’e ho fuan no matenek, maibé laiha kondisoes sufisiente, ha’u agradese tanba parseiru internasional sira fo apoiu ituan”.
Jornalista : Rita Moniz
Editór : Agapito de Deus
