Dala barak ema ignora negósiu kiik oan hirak hanesan aileba, fan tua-sabu, tanba ema hanoin katak nia rendimentu kiik liu, maibé maromak sempre tau matan ba buat ne’ebé kiik no sempre iha kotu liu, husi kiik no kotuk liu rezultadu sustenta José Maniquin husi ensinu primaria too dekanu iha departamentu enjenéria Universidade da Paz.
Eis Jornalista TVTL atual dekanu fakuldade enjenaria UNPAZ. foto dok.
José Maniquin moris husi knua ida naran Nopai suku Kunha, lokaliza iha Rejiaun Administrativu Oe-kusse Ambeno, husi aman hadomi Eduardo Maniquin (74) no domin nain Francisca da Costa (71) moris agrikultor koa tua sabu no halo toos hodi sustenta nesesidade moris nian, no tua sabu nia rezultadu sustenta da-daun oan mane boot eis jornalista TVTL ne’ebé da-daun lidera hela dekanu enjenéria iha UNPAZ.
José Maniquin Moris iha loron 05 de Agusto 1972, iha ona kaben, oan rua kompostu husi feto ida mane ida, ida agora eskola iha Dili Institute of Technology (DIT) nia departamentu Turizmu, no ida foin SD klas 3, no idade atinje ona tinan 50.
“Ha’u komesa mai Dili iha1989 husi ida ne’e komesa aprende, husi ida ne’e ha’u kaben iha ne’e eskola iha Dili, oan moris hotu iha ne’e, Apa ho Ama moris hanesan ema agrikultór, sira nain rua sei kompletu hela, tanba apa halo ona tinan 74, ama 71 sira asesu ona asesu ba terseiru idade, Ha’u moris iha knua ida naran Nopai iha reijiaun Administrativu Oe-cusse Ambeno suku Kuina, ha’u dezde moris ne’e iha ne’eba ha’u Pasa ha’u nia vida ho ha’u nia inan aman-ne’ebé agrikultór,” katak José Maniquin.
Bainhira, Maniquin lori an ona idade adultu (tinan 7), deside an halo estudu primáriu (la lembra ona eskola) iha 1981, hafoin remata kontinua kedan ba eskola pre-sekundári katólika Santu Antonio Oe-kusse, Maniquin deside lakohi dook husi inan-aman ho razaun kondisaun ekonomia uma laran la sufisiente, nune’e nia ajuda inan-aman fan tua sabu no kous alin sira ne’ebé sei kiik nune’e fo biban nia inan hodi halo toos kuda batar, aifarina no fehuk hodi sustenta moris loro-loron.
Wisuda diploma-1 kona-ba Broadcasting iha Multimedia Trainning Center (MMTC) Jogayakarta Indonesia (1998). no entrega sertifikadu (ijasah) husi Menteri Penerangan RI, Leutnan General Yunus Yosfiah. foto dok.
“Ha’u menghabiskan masa kecil iha ami nia kn’ua SD, too SMP Katólika hotu, ha’u sai husi Oe-cusse tetun ha’u la hatene buat ida mai mak aprende iha Dili, ransu ho kolega sira hodi aprende,” ko’alia ho hamnasa.
Iha tempu ne’eba, José fahe oráriu bainhira fila husi eskola tulun mos nia papa tein tua-sabu loro-loron, dader atu ba eskola la’o kilo-metru 3 husi uma eskola, bainhira sai husi uma ba eskola tua sabu enxe iha garafaun lori hela ba merkadu atu nia mama fan, no nia tenke ba eskola, depois fila husi eskola liu husi merkadu lori fila fali garfaun mamuk ho nia ama ba uma hodi kontinua tein ba loron tuir mai.
“Ha’u nia vida ne’e dala ruma ha’u nia apa ne’e koa tua entaun ha’u tenki tein tua ne’e loro-loron, bainhira tein tua ne’e hotu loron-loron dader ha’u atu ba eskola ha’u tenki tau tua been ne’e ba iha garfaun depois lori ba faan iha Merkadu, mais ou menus la’o kuaze kilo-metru tolu, dader antes ha’u ba eskola lori ba rai ha’u nia ama mak haree depois ha’u fila husi eskola ha’u ajuda ama lori fila garafaun mamuk ba uma,” haktuir Maniquin.
Iha momentu ne’eba moris difisil tebes-tebes, hanesan ema kiak laiha buat ida, iha tinan 1980 ne’e buat hotu-hotu laiha, iha momentu ne’eba mos José Maniquin hanesan maun boot haree nia alin sira, sira hamutuk ema nain 5, iha ne’ebé, moris kedan iha kondisaun ekonomia krítiku, depende de’it ba tua sabu hodi sosa fali ropa, eskola nian no mós masin, masimidar, sabaun mina no seluk tan.
“Ha’u mak boot entaun ha’u tenki haree ha’u nia alin sira sei ki’ik, dalaruma apa ho ama ba tiha natar ka toos ha’u mak haree sira,” dehan Maniquin.
José Maniquin kaer liman ho eis Primeiru Ministru primeiru governu konstitusional no sétimu governu konstitusional atual sekretariu jeral Partidu Fretilin Mari Bin Amude Alkatiri, no akompania husi Laureadu Nobel da Paz atual Prezidente Repúblika, José Ramos Horta. foto dok.
José haktuir, iha momentu ne’eba ne’e laiha mákina ida hodi dulas hare ne’e, no dular batar, entaun tenki fai hare uza lesu no batar mos hanesan tahek mos hodi tein fo han ba nia alin sira, too kalan apa ho ama fila mak han hamutuk, tanba hanesan mane boot buat hotu tutela ba nia kabas.
“Depois ha’u remata SD ba SMPK Santo Antonio Oe-cusse, bainhira ha’u tama, ha’u hela iha asrama durante tinan tolu, too ha’u remata SMPK, iha momentu tinan tolu nia laran ne’e, ha’u moris loron loron halimar ho kolega sira, tanba ami iha asrama halimar ho kolega sira, maibé tuku 6 dader ne’e ha’u tenki prepara amu nia fatin iha Igreja hodi bele halo misa dadersan, la hatene tanba saida? Kuandu ha’u tama smp kelas 1, amu sira no kolega sira fo ha’u mak responsavel ba iha Igreja ne’e, durante tinan tolu too bainhira ha’u remata SMP, remata ha’u mai tiha eskola iha Dili iha tinan 1989, eskola iha SMA Kristal too ha’u remata, depois remata eskola ne’e ha’u servisu projetu ida, tanba diploma SMA de’it ha’u servisu iha projetu ida iha Igreja Hosana nian ne’e, i depois servisu tan iha Walikota nian, loron ida ema selu ita tiga ribu lima ratus, iha tempu ne’eba ne’e dehan osan boot, osan ne’e atu sustenta moris, tanba dalaruma apa-ama osan laiha atu haruka mai, moris ne’e tenki tuir de’it situasaun nia tempu iha momentu ne’eba, bainhira ha’u remata SMA ha’u laiha posibilidade atu kontinua universidade, entaun meius saida mak ha’u halo mak ha’u servisu iha projetu ne’e,” maibé iha loron ida tiu ida servisu iha departamentu penerangan iha tempu ne’eba, tanba ema presiza rekursu Timor-oan iha tempu ne’eba atu tuir formasaun kona-ba televizsaun nian, iha tempu hanesan sira estabelese ona televizaun ida naran stasiun iha Dili naran TVRI, entaun presiza ema, sorte momentu ne’eba ha’u eskola SMA ne’e remata ona, ha’u ba tuir teste, depois ha’u pasa, hotu ami ba tuir formasaun iha Jakarta , antes ami ba to’o iha ne’eba ami liu husi prosesu lubuk ida, primeiru teste eskrita, entrevista, iha tempu ne’eba hanesan joven ida ne’ebé gosta tuir atividade sira ne’e entaun ema dehan o ne’e ema GPK nia oan ka ou ema FRETILIN ka Falintil husu ita ita hatan sala ita la pasa kedas,” haktuir nia.
Maniquin foto hamutuk ho nia espoza no oan feto dahuluk ho oan mane ida iha Igreja Motael.
Entaun grasas adeus iha tempu ne’eba ho matebian no Maromak nia tulun konsege pasa, depois ha’u ba tuir formasaun iha Jakarta ho kolega nain 20 durante fulan tolu(3) semana rua(2), iha ne’eba ami aprende kona-ba oinsá servisu média nia, tempu ne’eba seida’uk deside dehan ba jornalista ka ba kameramen laiha, ami aprende jeral, kona-ba teoria, pratika..Husi ida ne’e mak ema foin hatene ita nia resultadu ne mak sira haree ita ne’e merese duni ba area ida ne’e ida ne’eba, depois de formasaun hotu ami mai servisu buat ida laiha momentu ne’eba servisu laiha buat ida mos laiha, ami loronloron ba servisu iha pemancar TVRI nian ne’e kuaze besik tinan, hotu tiha mak ba Mentri Harmoko mai inagura Televizaun Estasaun Dili ne’e foin hahú servisu, servisu manual la’os teknolojia, ezemplu ita ba kobertura mai haruka ba Jakarta mak fó sai iha ne’eba. maibé ne’e ita haruka liuhusi kasete ba iha aeroportu paket hafoin too ba ne’eba.
Maibé servisu sira hanesan ne’e dinámika teknolojia sira ne’e, ohin ita labele ko’alia, ko’alia nia mos haree kedas iha fatin ne’eba, más hanesan joven iha tempu ne’eba, ami nain 20 ba formasaun iha Jakarta ne’e ami servisu ho kontente, tanba ami aprende buat foun, más ami nia estatu iha momentu ne’eba hanesan funsionáriu públiku, maibé tenki liu husi prosesu ida, hanesan kontratadu pois formasaun hotu tiha mak ita sai funsionariu púnbliku iha tuir etapa 2 B no 2 A, Ha’u ne’e hanesan ema ida ne’ebé mak gosta servisu ho kolega barak entaun ha’u aprende oinsá sai editór video, kameraman no mós sai reporter, bainhira ha’u servisu tiha, iha tempu ne’eba iha programa ida tenki hasai lisensiadu, tanba eskola iha Jogja fornese ba média sira, entaun ami nain 4 aplay l husi instituisaun haruka ami ba too remata iha tinan 1999, iha momentu ne’eba bolu ona ami mahasiswa Luar Negeri no eskola, hotu ami fila mai servisu, iha ne’eba situasaun ida diferente komesa iha milisia, ema komesa hatauk ona ami ho ami nia kapasidade hanesan jornalista ne’e tenki tun ba kobertura maski ema amesa ami, hanesan tuir doutrina jornalista ita tenke imparsial, problema mak instituisaun ami servisu ne’e media governu nian, ita mos tenke hatene tama no hatene sai,” dehan nia.
José Maniquin foto hamutuk ho Prezidente Repúblika José Ramos Horta iha rezidénsia Metiaut.
Iha situasaun funu konsege hafahe tiha povu ba pro otonomi no pro referendum, sira ne’ebé pro otomista komesa halai sai ona ba Atambua, sira ne’ebé hili pro referendum mantein iha Timor Leste.
“Iha momentu ida situasaun difisil ema refujiadus komesa sai ona, tentara sira haruka ha’u sae helikopter ne’e haruka ha’u ba hasai imajen too iha fronteira, helikopter odamatan ne’e loke entaun anin sai husi sorin ba sorin ema kesi ha’u hakruk de’it, esperénsia ida mak kamera nia matan monu sai, maibé la konsege tanba ha’u kaer lalais, maibé too iha ne’e video ne’ebé ha’u hasai ne’e ema foti kedas, situasaun ida ne’eba mos laiha serteza kona-ba ami nia futuru, maibé ami akompania iha radio, TV dehan TV Timor taka hotu, operasi mak radio de’it, ne’e signifika ami nia estatus la klaru, maibé ikus ami aguenta ha’u konsege ba tiha Kupang, servisu iha ne’eba fulan 2, ha’u haree refujiadus sira sai ha’u subar halai mai ema ida la hatene, Ha’u mai iha halimar fulan ida hanesan ne’e, too ikus UNTAET mai, tanba ema presiza ema iha tempu 2000 ne’e komesa estabelese ona UNTAET, malae sira servisu kona-ba média nian, bolu ami, primeiru Antonio Dias, Paulino Quintas, Josefina Babo no ha’u, servisu too transforma radio TV UNTAET mai fali Timor Leste too ikus transforma ba iha RTTL ne’e,” tenik eis jornalista TVTL José Maniquin.
Nia evolusaun hanesan ne’e, maibé iha tempu 2002 ema loke UNDIL mos loke iha ne’eba programa ida kona-ba arsitek no indústria, ha’u ba ko’alia ho professor Lucas nia reitor, ha’u ko’alia ho nia atu ha’u bele eskola. Ha’u hili arsitek komesa estuda fali buat seluk, tanba ha’u media iha fali ida ne’e hodi aprende too ha’u gosta tiha, too hatene servisu kona-ba area ida ne’e, ha’u nia profisaun hanesan jornalista ne’e la’o nafatin, eskola no servisu hotu dala ida, too iha 2004 ami problema entre fundasaun ami mai hamutuk ho profesor Lucas sira hanesan fundadór hodi hari UNPAZ ne’e ha’u iha enjenériu iha fatór ida oinsá konense ema too ami termina iha 2018, maibé iha 2006 krize ne’e eskola ne’e taka, maibé ha’u ho vontade mai hela de’it, ho kolega barak organiza sai autor hodi defende hanesan estudante.
To’o hotu ha’u remata lisensiadu iha 2008 maibé tanba Universidade ne’e presiza tan ema atu hanorin entaun profesor Lucas haruka ha’u ba kontinua eskola iha Surabaya foti programa arsitek ninian remata ha’u mai hanorin iha ne’e too situasaun lao babain, maibé iha parte ida ema hatene ha’u servisu iha TV governu liuhusi SEKOMS bolu ha’u atu sai hanesan membru Konsellu Administrasaun durante tinan 4, antes mandatu ne’e remata ha’u mos servisu apóiu gabinete Sekretáriu Estadu Dezenvolvimentu Lokál iha tempu ne’eba, ami mai husi partidu ida ne’ebé servisu iha ne’eba durante tinan 3, too ikus situasaun ida professor Lucas Rama-metan mate ami tenki reorganiza fali UNPAZ tenki kontinua, tanba estudante barak sei iha prosesu aprendizajen inklui dosente sira balun iha tempu ne’eba lahatene universidade nia sustentabilidade ne’e too iha ne’ebé , ami hamutuk ho Magnífiku Reitór (MR) Adolmando Soares Amaral ho ekipa lubuk ida buka oinsá atu universidade ne’e kontinua la’o. tenki reitor ida ne’ebé mai ho istória hatene lala’ok UNPAZ nian, nune’e mak ami tur hamutuk hodi propoin dotor Adolmando mak sai reitor hodi kontinua estafeta garante UNPAZ sei eziste nafatin, José Maniquin haktuir.
Mestre Arquitektu
Iha momentu ne’eba 2019 halo eleisaun aberterta ida iha kandidatu nain rua ida dotor Guido no ida mak dotor Adolmando rasik nia mak manan maiória absoluta, votus 118 hodi fo tomada de posse.
“Ha’u eziste kedas iha momentu ne’eba entaun magnifiku Reitór fiar katak so maun kin mak sai lider iha enginaria hodi bele apoiu servisu iha universidade nian no Fakuldade niain, ohin ha’u aleinde hanesan dosente ami mos hanesan dekanu Fakuldade enginaria, ha’u ema ida servisu ho laran hadomi ha’u nia servisu, entaun iha 2021 iha asesmen ba Dekanu Fakuldade hamutuk 6, iha ekipa ida halo penilaian ba dekanu sira , entaun ha’u mak hanesan dekanu terbaik husi Fakuldade 6 iha UNPAZ, tanba ema haree ita nia prestasaun servisu halo jestaun halo mudansa lubuk ida, entaun iha 2021 aleinde ha’u hetan prémiu tanba dekanu melhor husi universidade ita mos konsege lori ita nia programa estudu tolu husi Fakuldade enginaria ba hetan akreditasi ho valor B, tan ne’e mak UNPAZ kuaze iha 20 programa estudu so úniku fakuldade 2 mak hetan valor 2 ida mak enjenária no arquitektura husi akreditasaun nasionál programa ne’e mai husi AAANA, depois programa rua iha estudu fakuldade agríkula hetan valor B, tinan kotuk mos UNPAZ hetan valor B, tanba hetan apoiu husi estudu 4 ne’e nia valor B, ne’e servisu ida ne’ebé mak hakarak UNPAZ ne’e eziste nafatin.
José argumenta, nu’udar dekanu tenke halo jestaun oinsá fakuldade la’o di’ak, tenki halo kontrola dosente hanorin tuir oráriu, tanba universidade privadu ne’e dosente tenki hanorin depois bele selu dosente sira, tenki kontrola sasán sira ne’e nune’e situasaun bele la’o liu-liu prosesu ensinu, situasaun mak ida ne’e.
Entrevista hela ho jornalista husi media nasional.
“Ha’u ema ida ne’ebé servisu responsabilidade, ema fo fiar tenki respoonsabiliza, tanba fiar ne’e sei la mai dala rua, servisu ho haraik an respeitu ema, low profile maske ita nia nivel edukasaun ne’e as ne’e la sai sasukat ema dehan profisionál, maske nivel kiik ita liga ema di’ak ne’e buat hotu-hotu la’o di’ak, Dadaun ne’e ha’u lidera dosente purvolta de 49 dosente, ne’e kompostu husi mastradu 95% ne’e mestradu, seluk ne’e foin lisensiatura, ita iha programa oinsá halo sira kontinua tanba lolos lisensitura labele hanorin Universidade minimu tenki mastradu, nune’e programa ne’e hodi apoiu sira ba kontinua mestradu, ha’u nia mehi ne’e uluk sei kiik hakarak sai ema enjineiru ida ba agrikultura, too ikus ita nian vida ne’e mai kedas husi leten katak o bele halo nusa mak o sei sai hanesan ne’e, liu husi prosesu sira ne’e, dalaruma hasoru obstakulu tanba ita lidera ema ho ulun fatuk barak mai ho pensamentu oin-oin maibé ita uza maneira rasik hodi bele jere sasan sira ne’e nune’e bele lao di’ak, ba programa sira ita hatun nia ezekusaun mos lao dadaun tuir saida mak ita hakarak, maske hasoru dezafiu sira ita tenke enfrenta, iha dezafiu ne’e nia solusaun iha,” José haktenik.
José Maniquin iha kareira polítika ne’e uluk kedas iha Partidu Demokrátiku too agora ha’u la muda, partidu ne’e atu taka mos ha’u sei la tuir eleisaun tanba ha’u nia fuan ho PD, prinsípiu ema ida nian labele muda, nune’e nia involve PD husi militante iha Lasama too ohin loron.
Fleksibilidade
“PD fo fiar ba ha’u iha xefe departementu media komunikasaun nian durante periodu inan 5, depois Lasama mate kontinua ba kongresu, Asanami fiar ha’u sai Komisáriu polítika hanesan liman ain Prezidente Partidu nian, mandatu ne’e too ohin loron, hanesan prinsípiu PD dehan katak hun ida abut ida, rai Timor oan ba rai tomak, Timor ne’e ita hotu nian la’os ema ida nian, maibé partidu politiku hanesan instituisaun polítiku ida ne’ebé oinsá aban bainrua bele jere nasaun ne’e, la’os partidu ida mesak mak iha nasaun ne’e, tanne’e ita firrme nafatin hanesan PD, buat ida karákter ne’e ita labele muda, muda ne’e tempu.
Nia dehan, Situasaun mak hanesan ne’e espera katak ba iha tinan oin buat hotu la’o di’ak, hotu-hotu hanesan ema sidadaun foin sa’e hotu husu maun boot sira tur hamutuk, transferénsia estafeta ne’e tenki la’o hamutuk nune’e nasaun ne’e sustentável ne’e iha, nia dezenvolvementu la la’o tuir sustentável, governu ida uluk seluk mai tenke kontinua hadia ida ne’ebé seida’uk di’ak aumenta tan.
“Ita povu ne’e ituan de’it la too miliaun 2, Ita nia osan iha atu jere de’it mak labele ne’e, ne’e tanba ita nia fuan ne’e mak seida’uk tanba ita laos mai ho Hanoin ita mai ho hakarak, Tanba hanoin ne’e mak transforma ba buat ida hodi juta hamutuk hadia bem estar povu nian,” nia salienta.
Konseitu dezenvolvimentu atu di’ak liu mak tenki iha programa ne’e sustentável, ida mos mak power tanba laihamos ita la halo, iha situasaun balun ema ne’ebé iha low power iha low influénsia balun power a’as influénsia tuun, nia iha podér polítiku maibé nia la influénsia ema atu halo polítiku, ho situasaun sira hanesan ne’e dezenvolvimentu tenki integradu, ema hotu tenki partisipativu.
Familia Jose Jose Maniquin, kompostu husi Aman liurai Eduardo Maniquin, ho inan hadomi, no onan domin nain, Francisca da Costa, foto hamutuk ho oan mane nain nain tolu feto nain rua iha rezidensia iha Knua Nopai suku Kunha RAEOA.
“Tanba sa povu ita haree la participation tanba ta mai ona ho kor, bainhira ita mai ho kor ema partisipasaun dezenvolvimentu ne’e menus, satan programa la klaru ita hakerek iha surat tan maibé implementasaun oin seluk, osan tau boot implementasaun la atinji, lider sira mos tenki nakloke, hanesan PN atu sosa kareta ne’e maski la konsege iha kotuk ita la hatene, iha públiku nia oin sira kansela tiha proposta ne’e, tanba presaun mai husi sosiedade liu husi media sosial tanba media sosial ne’e fo influénsia,” argumenta nia.
Dezenvolvimentu atu la o di’ak, tenki iha planu ne’ebe di’ak haree ba prioridade saida mak povu presiza, oinsá loke estrada sira iha suku ba suku seluk, bee eletrisidade too agora barak seida’uk hetan eletrisidade tanba planu barak seida’uk haree iha kraik ne’e presiza saida, tanba mai ho interese partidu no kór, implementasaun di’ak liu husi fiskalizasaun tuir dalan servisu ho fuan, agora da-daun ne’e servisu la garante kualidade importante saláriu tanba saláriu mos kiik.
Ita tenki iha planu, planu ne’ebé tenki mai husi kraik, implementasaun di’ak ema ne’ebé servisu ne’e mos iha kualidade, ita observa agora ne’e interese pesoal ne’e boot liu fali buat ida garante kualidade ne’e, foinsá’e mentalidade tenki muda se la’e susar, mental ne’e mak muda ita oinsá hanoin kona-ba konstrusaun estadu, Faan Tua ne’e hahu husi ha’u SD too fali ha’u sma kuandu ha’u sma ha’u nia apa koa Tua ne’e atu monu ha’u rona ha’u triste tanis momentu ne’eba ha’u orienta katak ha’u nia apa labele koa Tua ona tanba ha’u mane boot ona ha’u bele servisu.
Atividade manorin iha fakuldade enjenaria UNPAZ
Momentu ne’eba hanesan nai maromak mos tulun ha’u remata ha’u servisu kedas, halo apa para servisu tamba liman ne’e kaer sasan hanesan atu monu, ha’u ba ko’alia ho ama-apa dehan tempu too ona para ona koa tua ne’e, ita han maran mos laiha buat ida husi ne’eba para kedas, entaun momentu ne’eba bainhira ha’u simu osan ha’u fo osan ba sira, buat ne’ebé sira terus ho ita ne’e ita mos labele taka matan tanba laiha inan-aman ita la sai ema hanesan ohin loron, ha’u asumi kna’ar ida ne’e hanesan priviléziu boot ida, hatudu naftin prestasaun servisu husik ema seluk mak fó asesmen, ita servisu tuir forsa ne’ebé iha, Ha’u prinsipiu hadomi nafatin ha’u nia profisaun uluk hanesan jornalista tanab ne’e mak ha’u iha kartaun profisionál jornalista ne’e 191 ha’u entrega ba fali CI, maibe loron ida ha’u sei fila-fali foti ha’u nia kartaun hodi hala’o knar hanesan jornalista, dalaruma ha’u reforma husi ida ne’e, tanba jornalista ne’e di’ak, prinsípiu fuan sei nafatin hanesan jornalista, ami família hamutuk nain lima 5, feto 2 mane 3, ha’u nia naran José Maniquin ne’e mai husi ha’u nia Avo, ami apelidu Maniquin, bainhira iha Baikenu dehan malirin, naran José ne’e tanba ha’u nia aman sarani nia mos naran José da Costa ema jerasaun Liurai nia mak fo naran, ha’u nia apa-ama ema la eskola nia dehan tau naran hanesan ne’e katuas sira dehan loos ona tau naran ida ne’e, mehi ha’u nian tuir ritmu de’it tanba mehi ne’e la tuir realidade saida mak ita hakarak lao tuir ritmu, loron ida sai baa fali jornalista no sai ba buat seluk agradese, maibé fuan sei hakarak sai Jornalistia.
