Quinta-feira, 04/O2/2022
Housi: Domingos Maia.

Pergunta hipotétika balun atu reflete:
Tansá mak tinan barak ona Timor oan sira sai tiha ona hanesan ne’e? Tan funu kah? Inan- aman sira abandona kah? Na’i ulun sira mak la fó ezemplu moris-di’ak kah? Simu doutrina-kleuk housi grupu-aat sira kah? Abut morál no Relijiaun mak namkore tiha kah? Kah saida tan?

Iha fatór barak mak sei sai hanesan kauza (plurisetoral/pluridimensional) ba foinsa’e sira-nia moris rebeldia no konflitivu la nahas ne’e. No ba ida ne’e, bele dehan, sei lori mós tempu-naruk atu kura tiha só bainhira derasaan ida kontaminadu tiha ona ne’e lakon tiha, mak foin mosu fali derasaan-foun ida nebé moos no konxiente ba nia moris di’ak, dame no ksolok. Maibé presiza duni servisu makaas hamutuk housi parte hotu-hotu no ho pasiénsia barak.
Maske nune’e, vizaun balun tenke hadian tiha kedas agora:

Basá haree katak kada vez ke mosu konflitu sira iha rai-laran entre joven sira, mak parte seguransa, jornalista no observadór sira sempre fó-sai uluk tiha ba públiku katak “deskonfia, GAM ida ne’e ho GAM ida nebá”. GAM balun, kuitadu, lori tiha ona “marka tato-metan konflitu-na’in” nian kose la moos. Tan ne’e bainhira konflitu ruma mosu iha fatin nebé de’it, iha TL ka iha rai liur sira, “aaah ne’e GAM sira mak ne’e! GAM, GAM hela de’it, …! Sira mak aat hela de’it.

Ema barak mós sei hanoin katak ema nebé hatene ona Relijiaun ida ou tan de’it maioria kuantitativu housi denominasaun relijioza ida, garante ona katak sei la iha tan krize no kriminalidade iha meiu ambiente grupu ka nasaun ida. Tan ne’e, dala barak, fó sala lalais ba na’i-ulun Kreda nian. Maibé realidade la hatudu ona fatus kona-ba ida ne’e iha mundu globalidade oras ne’e. See ka grupu nebé de’it, no iha nebé de’it, bainhira sikon-todan obriga, ema-di’ak mós bele sai aat fali. Kazu TL nian atu sai duni hanesan ne’e.

Ema matenek-na’in balun haree katak konflitu entre foinsa’e sira tanba de’it la iha kampu-servisu. Loos, Ida ne’e bele sai nu’udar fatór kauza ida mós. Maibé la’ós ida ne’e mesak dei’it.

Ohin loron, ema moris ona iha era globalizasaun, la iha tan ona ketan espasu no biban, ou karik sei iha fatin balun, mak hahú sai fraku tiha ona; basá mundu ne’e nakloke tebes ona liuhousi dezenvolvimentu teknolojia nebé modernizadu liu ona, liu-liu, iha kampu komunikasaun. Tan ne’e karik atu konfirma loloos se iha aspetu moris sosiál ruma mak sai dominante no fó nia impatu maka’as liu ba ema-nia moris, mak presiza hatudu fatus konkretu housi fonte investigasaun ka peskiza ruma. Karik iha tiha ona rezultadu ruma, mak prezisa publika atu sai nu’udar baze-dadus forte ida bainhira hato’o hanoin ruma liuhousi médsos atu la bele dún- matak ema ka grupu.

Buat nebé baibain ona ita dehan-sai mak ho báze asumsaun de’it. Maibé se deskobre uluk tiha nia kauza sira mak, dala ruma, sei sai multidimentionál no soi mós fonte sira nebé ho karater transversal, katak iha nia dadaet ba malu. Tan ne’e tenke fihir klean housi aspetu idak-idak hodi fó informasaun nebé kompletu ba públiku.

Maibé tan toman tiha ona ema haree housi lala’ok demostrasaun (show) sira ou fatus konkretu sira housi hahalok GAM balun, mak bainhira mosu konflitu, seguransa no públiku hatudu-liman kedas ba GAM sira ne’e. Ne’e mak hatudu atitude ladun prudente no bele sai diskriminativu. Ida ne’e tenke evita tiha housi ita-nia sosiedade ida nebé, oras ne’e, sivilizadu no matenek kritiku tebes ona atu fihir buat hotu tuir étika-morál.

Iha konseitu legalidade nian, lei-na’in sira dehan: “Princípio presunção de inocência ou ho bhs, asas praduga tak bersalah”; no housi aspetu morál nian hanorin, “Keta dún-matak no bosok ema (Ukunfuan da-7), atu keta julga ema narnaran de’it.
No housi aspetu bíbliku nian mós atu deskreve oinsá ema ka grupu haburas kbi’it espíritu-aat ka diabu nian oin-oin nebé hourik-metin tiha ona iha sira fuan no neon-laran. Ezemplu iha Gal 5: 19-26; no Mat 15: 18-20; Mk 7: 20-23; ne’e hatudu oinsá no fatin servisu kbi’it-aat ne’e iha nebé.

Ba parte ida ne’e mak bainhira sai tiha ona kakesi-todan nebé metin tiha ona mak difisil atu kore bainhira na’in sira la hakfilak-an hodi badame (reconcilia) ho Na’i Maromak no maluk sira mak tenke hewa’i tiha uluk ho neon no laran tomak kbi’it-aat demóniu nian iha sira-nia fuan no neon-laran. Se la hala’o nune’e mak tenke simu de’it ona nia risku mate rohan-laek nian ba sira-nia klamar.

Bele halo klasifikasaun ida housi GAM sira nune’e:
Iha GAM ho nia teoria siéntífika no teknika ba halo ezersísiu fíziku. No iha GAM balun ho espíritu arte naturál no kulturál sira ho nia doutrina ketak no kahur kultu, hafutar ho rituál no simbolismu oin-oin.
No ba GAM ida ikus ne’e mak tenke fihir ho neon-na’in basá bele kahur ezersísiu fíziku no kbi’it (poder) espirituál satániku nian.

Atu iha balansu ho sira seluk ne’e mak hamosu THS-THM ho nia báze iha ezersísiu fíziku no espirituálidade devosionál-bíbliku.

Ema bele haree, analiza no avalia housi sira idak-idak nia atividade prátika lorloron oinsá.

Mak GAM sira nebé mak haki’ak no hatudu dame, perdaun no domin; no iha sira nebé mak haki’ak konflitu, ódio, funu-baluk no liman-raan. Hili ba tuir konsiénsi moos ka foer.

Foinsa’e sira, matan-moris hodi aprende ba.