Lafaek News—Institutu Nasional kombate HIV sida (INCSIDA), fasilita formasaun area psikolojia ba funsionáriu públiku sira oinsá hasa’e abilidade atu jere problema iha fatin servisu nian.
Asuntu ne’e hatoo hosi Prezidente INCSIDA Daniel Marçal ba jornalista sira iha segunda (20/04/2026), hodi hateten treinamentu ne’e ho nia objetivu prinsipal atu fo hanoin no hasa’e funsionáriu sira mentalidade area psikolojia atu kontrola sira nia hanoin iha servisu fatin hodi tuun ba terenu atende komunidade sira ho di’ak .
“Agora dadaun kuaze iha ministériu hotu ema barak frustadu tanba saláriu kiik problema uma laran dala-ruma oan sira ezije osan ba inan-aman sira liu sira nia saláriu lia mate lia moris ho problema sira ne’e hotu halo ema hanoin barak no labele halo jestaun ba nia estres too hikus ema oho an taran-an no baku malu barak tamba presaun psikolójia.
tamba iha instituisaun nasional kombate HIV-SIDA mos hasoru ema sira moras afeitadu HIV-SIDA, ho nune’e ami halo ona formasaun hanesan ne’e ba maluk sira ne’e nia objetivu atu asegura saúde mental,” Daniel Marçal salient.
Iha eventu edukasaun informal ne’e, funsionáriu ida-idak halo introdusaun no aprezenta karakter ne’ebé la hanesan, iha balun frustradu, no balun hirus atu ema seluk labele interrompe, liu hosi formasaun ne’e bele ona hasa’e sira nia koñesimentu oinsá bele jere rasik sira nia problema iha servisu fatin.
“Ohin ita haree iha introdusaun funsionáriu ida-idak aprezenta karakter la hanesan, Balu estres balu hakarak moris mesak no balu hirus lakohi atu ema seluk interrompe, tan ne’e karakter ema nia oin-oin de’it, ita hakarak servisu la’o di’ak ema tenki hatene jere nia problema no emosaun ho di’ak.
Idalina Borges nudar oradora iha formasaun ne’e haktuir materia formasaun ne’e kona-ba psikolojia saúde mental ba funsionáriu INCSIDA, tanba sira nia servisu tuun ba terenu fo asisténsia ba komunidade sira sofre moras HIV Sida iha baze atu bele halo atendimentu ho di’ak.
Aleinde Materia ne’ebe ohin loron nian kona-ba estres manajementu enerjia tipu personalidade ho importánsia husi saúde mental estres, iha ema barak frustasaun iha tempu pandemia iha siklu 21 ne’e ema hotu-hotu sofre ba estres, estres buat ida ne’ebé normal maibé estres ho tempu naruk ne’e bele afeta ona ba ema nia hahalok no komportamentu bele prejudika ba moras fíziku.
Jornalista : Moises Guterres
