Lafaek News—Rai Lulik Timor harii independensia bainhira manan hosi liman kroat no invazor sira liman, la’os oferese hosi bandeza, no la’os tiru malu mak manan, la’os manan hosi jogu kompetisaun ruma, maibe povu kiik sira mak lori pregu tu’u bulletin referindum iha loron 30 fulan Agusto tinan 1999, hanaran konsulta popular, hodi liberta patria hodi forma rasik uma kain ida durante tinan 24, más uma nain sira be hili ukun-an ne’e sei hamonu bebeik-mata-wen iha liberdade ida ne’e.
Objetivu ba independensia mak liberta povu hosi kiak no muk, lia ne’e la todan, tan ko’alia hosi ibun tutun de’it, laran hanoin ba an rasik, han-hemu goja, dala ruma han too estraga no haluha Timor nia atan sira ne’ebe sakrifika-an hodi manan independensia hanesan ohin loron.
Rai lulik ne’e sei saring (tais) se mak terus no se mak la sakrifisiu molok harii Repúblika Demokrátika Timor Leste, rezultadu ida ne’e mai hosi kosar-wen povu kbiit laek sira, hodi manan Liberdade hosi liman kroat sira liman laran, ohin loron ema barak goja too haluha-an la too haluha povu sira be moris iha foho leet no mota ko’ak sira nia sakrifisiu.
Haree ba faktu, inan faluk Agusta de Jesus, ho oan na’in–haat, horik iha uma ida ne’ebé laserve atu nia ho oan sira hela, más ida ne’e mak realidade, maibé realidade ne’e sukit tebes Agusta nia mata-wen monu loron-kalan iha nia horik-fatin barraka simples ho oan na’in-4.
Inan faluk Agusta de Jesus moris triste bainhira nia kaben husik hela nia ho oan nain-haat hanesan, Terezinha Viegas de Jesus, ho idade 19, Cristiano Viegas de Jesus ho idade 16 , Elvis Viegas de Jesus ho idade 15, Deonizio Viegas de Jesus ho idade 11, sira hela iha uma baraka simples ne’ebe ho kondisaun fohuk ba da-daun, realidade ne’e sukit oan feto Terezinha hamonu mata-wen.
Uma fohuk ne’ebé faluk ho oan nain-4 horik, la seguru ona bainhira udan ho anin tau maka’as, didin sira nakdoko, kalen hirak iha leten kose hamosu lian sona borus faluk ho nia oan nain-4 la hakmatek, maibé fiar metin de’it ho maromak liu hosi orasaun.
Situasaun moruk ne’ebe sira nain lima hasoru, faluk Agusta nonok hodi taka falta situasaun moruk ne’ebe sira hasoru la fo hatene ba nia oan nain haat, inan faluk nonok hodi sente mesak no lakohi oan nain haat atu triste, maibe ikus mai Terezinha hanesan oan feto dahuluk hamonu mata-wen tanba nia mama faluk metin susar ho terus ne’ebe sira hasoru ba nia.
“Ami iha ne’e hamutuk nain lima ha’u nia oan nain ha’at ho hau de’it sina nia apa fila tona ba maromak hela ami nain lima deit, loron loron hau hare deit animal sira hare deit ho tos uma huun sira ne’e, labarik nain ha’at ne’e escola hotu, feto bo’ot ne’e unevesidade ona, nia hetan bolsu estudo, Uma ne’e labarik nia aman mak halo soe hela hanesan ne’e, anin hu’u ba atu monu ona mak ami lori ai satan hela hanesaan ne’e ba para keta monu, tanba hateke ba uma ne’e atu monu ona hau nia familia sira mai hadia tia ida ne’e hodi ami hela ba, mais taka la hotu tanba sira mos sibuk hela ba escola sira taka hanesan ne’e deit, udan mai ona ne’e toba la diak tanba udan tama hela tanba kalen taka la hotu entaun udan sei tama hela, hanusa ba mos toba deit ona ida ne’e mak ita nia uma pasensia deit ona. iha ne’e ami han ai farinha han talas tanba fos laha mak, mak animal sira ne’e bo’ot ema hola foin hola netik fos ba ami han, mak laha ne’e laha liu ne’e han deit ona ai farinha sira ne’e ona labarik sira mak husu osan ba escola hau dehan ba deit ona osan laiha”hateten inan agusta ba Lafaek news iha Alerema suku Ulmera Munisípiu Likisá 31/07/2025.
Oan feto mak sai hanesan inan nia liman loos hodi tulun buka osan, wainhira iha tempu nonok, Terezinha hamonu mata-wen hodi husu ba an, bainhira moris moruk ida ne’e too lalais rohan, se moris moruk ida ne’e nafatin iha sira oin se loos mak bele tulun, maibé fuan boot hodi hasoru, atu hasoru susar ida ne’e mak tenke kontinua eskola.
“Hahu husi 2022 amu sira hahu tau matan ba ha’u nia eskola iha ensinu sekundáriu, entaun iha ne’eba ha’u remata estudu ami iha oportunidade teste bolsu estudu iha santo Inacio de Loiola, teste hau liu, momentu pai husik ami hau sei escola entaun buat ne’ebe ha’u senti mak ha’u laiha vontade ona atu escola, se mak atu tau matan ba ha’u nia ama tanba, maibé ha’u mos lalakon vontade tanba hetan korajen husi kolega sira, maun bin sira inklui mos formasaun husi amu sira entaun ha’u nafatin iha vontade atu kontinua escola nune ha’u bele tau matan fali ba ha’u nia alin sira, wanhira osan laiha atu hola sasan nesesidade báziku sira, husu ba ama atu buka iha ne’ebe? ida ne’e ha’u senti todan loos, entaun ha’u husu kolega ho maun bin sira husu $1,$2, hodi sosa netik nesesidade uma laran hanesan fos homasin,”hateten Terezinha.
Situasaun ne’ebé faluk ho nia oan nain hasoru da-daun, Xefe Suku Ulmera Martinho Correia rekoñese faluk Agusta ho nia oan nain haat ninia moris susar duni, nune’e xefe suku submete ona dadus ba MSSI munisípiu Likisá atu bele hetan apoiu nesesidade báziku atu hatutan familia uma kain kbiit laek ne’e bele moris.
“Atu hateten de’it ami suku ami laiha buat ida ami hein hotu buat ne’ebe Governu fo mai ami atu susenta mos ami nia servisu sira esforsu ne’ebe ami halo mak ami tenki esforsu hamutuk ho sosial ekipa ida ba to ona sira nia fatin fo sasan ne’ebe bele sustenta sira nia moris loron-loron nian hanesan fos, supermi, ita ko’alia kona-ba uma ita sei haree hodi liga fali ba sosial foti dadus, ne’ebe buat hotu ita depende ba iha governu sentral orsida iha planu Ministériu Solidaridade Sosial atu haree hamutuk,” Xefe Ulmera Martinho Correia ba lafaek news iha nia kna’ar fatin sede suku Ulmera Bazartete munisípiu Likisá.
Suku Ulmera ho total abitantes rihun lima (5000) resin, kompostu hosi uma kain 1.60, o Jeografikamente suku ne’e rasik baliza ho Suku Mota-Ulun postu administrativu Bazartete no total aldeia 9 hanesan Aldeia Ermeta, fatubesi Lolo, Esira, Manemulo, Retisare, Naume, Neran, manemori, total Ema ho difesensia nain 15 mak eziste iha suku Ulmera.
Kobertura : Lafaek News
