Lafaek News—La’os liu husi tane liman husi ema ruma hafoin sai Primeiru Sarjentu, maibé Batar duut nia folin, lori Vasco da Costa nune’e sai primeiru Sarjentu iha Falintil-Forsas Defesa Timor Leste (F-FDTL), hahú hosi sosa formuláriu ho folin $ 1.00 hosi Vasco nia kolega, no osan ne’e hetan hosi hamoos ema nia toos batar duut iha Tutuluro postu administrativu Same munisípiu Manufahi.
Moris hosi família ne’ebé simplesidade, iha dader kmanek simu netik han aihan simples ruma hanesan fehuk ho ai-farina baluk ida ho kafé moruk kopu ida, foti ai-suak kahe iha kbaas no katana kaer iha liman hodi la’o ba toos fila rai hodi kuda batar ho aihan local sira seluk atu bele hatutan moris.
Istória kona-ba hamoos batar duut sai primeiru sarjentu, istória ne’e nia hun-lolos mai hosi Tutuluru oan ida naran Vasco da Costa Nunes, ho naran istimiadu Abato, orijenalidade hosi aldeia Hastetuk, suku Tutuluru postu administrativu Same, munisípiu Manufahi, oan hosi Hilário da Costa (matebian) no Terezinha da Costa (faluk), ho laran triste, iha 2003, Hilário da Costa aman hosi Vasco da Costa Nunes, termina peregrinasaun moris iha mundu ne’e ba kadunan santa, husik hela Abato ho nia maun alin sira moris ho hamutuk ho sira nia inan faluk Terezinha da Costa ne’ebé moris depende ba toos.
Iha tempu ne’eba, situasaun moris iha uma kain ne’e hetok liután, bainhira aman ne’ebé nudar xefe da família hakotu ona nia oan sira moris ho inan faluk mesak, Abato atu para ona eskola iha tempu ne’eba, tanba laiha ona aman ida ne’ebé nia laran metin, tanba nia sei eskola iha eskola primaria Tutuluru, ikus mai Vasco deside muda fali mai eskola Ailuli Same Vila hodi kontinua nia estudu.
Abato remata prosesu estudu iha ensinu primaria ba ensinu pre-sekundária númeru 1 Same vila konsege remata kontinua ba ensinu sekundária 1912 Dom Boaventura Manufahi, bainhira remata nia estudu iha sekundária Dom Boaventura, Vasco mai Dili hodi kontinua nia estudu iha Universidade Dili, maibé iha tempu ne’eba susar atu hetan osan hodi selu universidade ne’e, maibé ho grasa nai maromak nian no uma ho hahi ho matebian sira nia tulun, Vasco hetan servisu oan ida, hein loja (seguransa) kalan ba loja Legacy Audian no loron nia ba ajuda kolega balun hosi Atsabe faan mina rai atu bele hetan netik osan uituan bele selu eskola, maibé Iha tinan 2011 Abato ba Same Tutuluru atu bele ajuda nia mama, no hamos ema nia batar duut hodi hetan netik dolar ida, Abato hamoos ema nia batar duut durante loron lima hetan lima dolar, ($5.00, derepente Abato nia kolega nain lima, naran Akey, Ayun, Aboko, Duarte, ho Job, nia kolega nain lima ne’e mak hetan formuláriu F-FDTL nian, no fan fali formuláriu ida ba Abato ho presu $,1,00, Abato lori osan 5 dolar ne’ebé nia hetan husi hamos ema nia batar duut, dolar 4 uza, dolar 1 sosa tiha formulariu ne’e, maibé nia laiha esperansa bele liu F-FDTL.
“Ha’u lori osan lima dolar ne’e, empat dolar ha’u uza, lori satu dolar sosa formuláriu hosi kolega nain lima ne’e, prenxe tiha formuláriu ne’e lori ba hatama iha munisípiu, ikus mai ha’u nia naran sai duni, entaun ha’u ba teste ha’u liu tiha forsa, maibé família sira la hatene ha’u tuir teste forsa ne’e, entaun ha’u fo hatene duni ba mama, ha’u nia ama dehan, oan ba tama asrama ne’e osan iha ga lae? Mãe hanoin kala ha’u atu ba asrma SOLS, maibé ha’u dehan ba mãe, la’e ha’u atu ba tama militar, mãe hatan, eiipa, se mak Haruka o ba tama, ha’u dehan ba mãe katak falta de’it semana ida ha’u ba Metinaru ona, durante trata ha’u nia dokumentus militar nian ne’e ha’u nunka mais fó hatene, tanba buat ida osan ne’e laiha, entaun maun ida klaran ne’e motiva ha’u, nia hatete, o nia idade foin 19, o bele tuir treinu ga lae?, tanba treinamentu ba militár nian ne’e todan tebes, entaun ha’u konsege pasa rekrutamentu, ha’u foti iha klase Sarjentu nian, iha 2012 ha’u muda mai Komponente Naval, ha’u simu kna’ar hanesan tékniku seksaun kontrolu kombustivel nian, 2013 ha’u ba hala’o servisu iha postu Oe-kusse fulan 2, depois muda fali mai Atauro, iha 2014 fila husi postu Atauro, ha’u hetan fali formasaun kona-ba instructór fíziku kona-ba militár nian, depois termina ida ne’e, ha’u hetan tan oportunidade ida kursu avansadu iha Austrália kona-ba administrasaun lojisitíka nian, ha’u fila husi Austrália ha’u hetan kedan nomesaun husi Kuater Jeneral, ha’u hala’o fali servisu iha tékniku apoiu lojistíka iha kuarter jeral Fatuhada,” haktuir Vasco da Costa Nunes, ba Lafaek news iha stúdiu sentral Lafaek News Taibessi Dili Timor Leste foin lalais ne’e.
Kna’ar foun ne’ebé Abato simu husi Kuarter Jeral ho durasaun servisu tinan 6 iha Kuartel Jeral Fatuhada, nune’e iha tinan 2022, muda fali ba Naval Hera, hetan tan oportunidade kursu lian Portugés, hosi Diretór jeral Sr Komodoro Eujinho das Neves ho Kapitaun Mario Guerra no Adão Brito, nomea Abato tuir formasaun iha Portugal kona-ba salvamento e busca, iha ne’eba ema naran Autoridade Marítima Nasional (AMN-TL) too fila fali mai hodi kontinua servisu, ida ne’e mak prosesu servisu tomak iha instituisaun forsas armadas nian.
“Ida ne’e mak prosesu servisu tomak iha instituisaun nian, kona-ba ha’u nia eskola iha 2010-2011, ha’u la hanoin hetan atu eskola iha 2011-2011, nune’e iha 2016, ha’u mos harii uma kain ona, entaun ha’u komesa hetan espoza, maibé ha’u nia espoza sei eskola iha universidade semester II, tanda tanya boot mai ha’u, tanba responsabilidade, entaun espoza nia familia husu katak, entrega tomak ba ita boot nia liman, ha’u ho liafuan ida katak, labele dehan katak ha’u labele, maibé koko tok, maibé too ikus ha’u nia espozai termina nia estudu iha 2021, liu semana ida nia ba hanorin iha Canossa, iha 2020 ha’u nia kaben husu ona ha’u, o bele eskola ga lae, maibé ha’u hatan buat hotu presiza osan, ha’u tenke buka oinsá mak bele hetan osan, entaun ha’u hetan motivasaun husi ha’u nia superiores hanesan Tenente Coronel João Bosco Ximenes, Majór Celestino Filipe Gama, Primeiru Sarjentu ida naran Alarico Pereira sira husu ha’u, tenke ser eskola, entaun ha’u deside tenke ba eskola iha UNPAZ fakuldade ekonomia iha departamentu jestaun, razaun ha’u foti jestaun tanba atu halo manajementu , ekipamentu, fardamentu no alimentasaun ba militár sira hotu, entaun iha momentu ne’e iha kuartel hanesan apoiu lojistíka,” Abato haktuir nia kna’ar iha militár no prosesu estudu nian.
Nune’e, nia haktuir, iha 2019 ho grasa maromak nian, Abato hetan oportunidade Gabinete Primeiru Ministru iha oitavu governu konstitusional nian involve Abato mos servisu iha CCD, kona-ba gabinete jestaun krize nian hala’o kna’ar iha administrasaun no lojistíka iha GPM nian inklui PNTL nian kuaze fulan 7, iha momentu Abato hetan sertifikadu apresiasaun husi Primeiru Ministru Taur Matan Ruak tanba halo servisu ne’ebé di’ak no responsabilidade.
Bainhira misaun Gabinete Jestaun Krize nian remata ona, Abato muda hikas Kuartel Hera, sai hanesan instructor atu bele hatudu dalan ba soldadu sira kona-ba servisu sekretariu iha gabinete nian, Abato sai hanesan instructor ida bainhira presiza husi komandante Komponente Komodoro Egidio da Neves, Abato prodúz rekursu umanu ba sekretariu gabinete nian hamutuk soldadus 20 kona-ba servisu administrasaun lojistiíka.
“ Uluk ha’u nia papa sei moris, ami kontente no Feliz liu, ami hamutuk feto ho mane hamutuk feto 5 no mane 5, feto ida ho mane mate, hela de’it mane 4 feto 4, ha’u nia pai husik tiha ami nain 9 ho ama, loron ida atu han de’it etu bikan ida moss usar tebes, bainhira papa sei moris nia atividade loro-loron mak kasa no koa tua, hosi ne’e mak ami bele moris, maibé pai mate ona tua mos la koa ona, ami hotu moris depende fali ba toos,” Abato haktuir.
Bainhira aman hadomi ne’e husik hela oan nain 8 ho nia inan doben faluk moris iha situasaun ne’ebé moruk, Abato hanesan mane ida ne’ebé sei kiik komesa hanoin oinsá buka osan liu husi hamoos ema nia batar duut loron ida dolar ida, osan ne’ebé Abato hetan hosi hamoos batar duut ne’e rai hamutuk sosa nia presiza hanesan kadernu no lapizeira hodi kontinua ba eskola.
Ho grasa maromak nian, iha 2005, Abato hetan bolsa da mãe hosi Administradór Manufahi Adão Mendes, hosi bolsa da mãe ne’e lori sustenta Abato nia eskola hosi ensinu Primaria too ensinu sekundária, Abato mos iha esperiénsia desportu (football), nia moris hetan osan satu dolar hosi jogu iha aldeia no suku laran, bainhira iha jogu ruma ema sempre taru osan 2.00, grupu jogador Abato nian sempre manan, nune’e 2.00 ne’e fahe, 1.00 dolar Abato nian no 1 dolar ba nia kolega sira.
“Loro loron ba eskola, ha’u sempre hetan oportunidade ba iha desportu nian, disiplina ho desoprtu númeru um ba Abato, fila husi eskola, ema presiza ba hamoos batar duut ha’u ba hamoos, ha’u mos hili latan ba fan iha Same vila, entaun prosesu ha’u tama iha forsa hosi 20 sarjentu too 10 Sarjentu ho folin satu dolar ($1.00),” Abato haktuir nia istória fofoun tama militár.
Abato halo komparasaun ba situasaun uluk nia sei ho idade ne’ebé minoridade, matan hateke no sente situasaun ida ne’ebé hafalun tebes sira nia projesaun moris loron-kalan, susar atu hetan etu bikan ida, maske hanoin atu han hetu bikan ida, tenke hamoos batar duut hafoin bele hetan netik dolar ida ka rua, maibé bainhira ema presiza hafoin bele hamoos batar duut.
Abato ema ida ne’ebé oin midar ba ema hotu, gosta tulun ema seluk, bainhira presiza nia ajuda, tanba tulun ema seluk maromak sei la taka matan ba ema ida nia di’ak ba ema seluk, nia ema ida la sente kole iha orasaun loron-kalan, rezultadu hosi nia pasiénsia la foti an, ikus dalan ida hatudu liu husi nia vokasaun sai militár ne’ebé poténsia, matenek, disiplina, kumpre orden, responsabilidade no integridade tomak iha orientasaun husi altu komandu.
“Ha’u sei iha eskola ensinu primaria, ha’u iha duni mehi, bainhira remata ona estudu iha nivel sekundária, maibé ha’u rasik la hatene liu husi ne’ebé no atu ba ne’ebé, maibé ha’u nia orasaun mak as liu buat hotu, ha’u fiar katak loron ida sei iha dalan ida di’ak mai ha’u, hanesan ohin loron ha’u bele sai hanesan Primeiru Sarjentu, ida ne’e mak ha’u nia vokasaun lolos, maibé tempu ne’ebé ha’u selu ema fai ema batako 200, hodi ema ne’e prenxe ha’u nia formuláriu ho rekerimentu no sai mos sasin ha’u nian, tanba uluk ne’e kiak tebes ba eletróniku so ema ida ka rua de’it mak iha,” Abato nia esperiénsia moruk.
Ho situasaun ohin loron, nian Abato moris feliz ho nia kaben ho oan nain-3, no familia barak apresia no kontente ho uma kain Abato nian ne’ebé hetan ona moris iha ksolok laran, no hakonu nafatin fiar ba maromak liu husi orasaun loron-kalan labele haluha, tenke agradese ba ida ne’ebé haraik vokasaun ne’e.
“Ha’u agradese tebes ba pai ho maun no família sira hotu nia orasaun, liu-liu ha’u nia pai ne’ebé hakat ona ba mundu seluk bainhira ha’u sei kiik, ha’u fiar katak pai mos kontente iha maromak nia futar oin, tanba pai nia sakrafisiu tomak la monu leet iha rai-leten, eduka ami oinsá hatene halo servisu hodi buka osan atu bele hasoru moris,” Abato hakotu.
Ekipa Lafaek News
