Lafaek News—Konsikuénsia husi serka sanitaria afeta ba produsaun tahu menus rendimentu iha merkadu tanba ema ladún sosa hanesan situasaun normal.
Matildi da Cruz idade 42, husi munisípiu Vikeke nu’udar na’in ba produsaun tahu, sente triste ho situasaun atual ne’ebé obrigatóriu ema hotu tenke kumpre serka sanitaria, husi regra ne’e hamosu lori impaktu direta ba Timor-oan sira ne’ebé halo negósiu iha rai laran.
“Ha’u produz tahu ne’e iha tinan 2005 mai too ohin loron, ha’u nia servisu loron-loron mak ida ne’e, servisu seluk ha’u la halo, sente triste tebes tanba uluk fo-foun fulan ida $.200 too $.300 kada fulan, maibe agora lae kada fulan hetan de’it $50 too $100 ”, katak Matildi da Cruz ba jornalista Lafaek News iha merkadu Komoro, sesta (4/06/2021).
Matildi haktuir, tahu produz husi fore-keli, uluk fore-keli saka ida $.30 de’it, ohin loron saka ida sa’e $.45, maske ho presu ne’ebé aumenta, negosiante aten brani nafatin hodi kontinua sosa fore-keli ne’ebé karun hodi kontinua halo produsan tahu hodi fan iha merkadu.
Prosesu produsaun tahu ne’e, loron ida sosa fore-keli saka 6, hodi distribui ba kliente sira fan iha merkadu no lori fan iha sidade Dili, problema maka nesesidade produsaun ho gastus ne’ebé maka’as, maibé rendimentu loro-loron ki’ik liu, tanba konsumidór sira ladún sosa, nune’e susar ba Matildi atu selu nia traballadór hamutuk 15 inklui sosa fore-keli hodi kontinua produz.
“Traballadór sira ne’ebé servisu loron-loron hodi produz tahu ema na’in 15, sira fahe ba grupu rua, grupu ida tama loron rua, hotu grupu ne’e deskansa sira seluk tama fali, servisu produz tahu ne’e hahu husi tuku tolu dader to’o lorokrik, gastus barak maibé rendimentu kiik liu, susar atu selu traballadór sira,” haktuir inan faluk ne’e.
Tuir inan faluk ne’e, tahu sira ne’ebé mak kliente mai foti iha fatin ida ne’e balde ida ho folin $14, semana ida dala rua, kliente sira ne’e mai husi merkadu taibessi, kampun-baru foti balde 4 too 6, uluk kuaze loron loron kliente sira mai foti hela deit, hafoin pandemia covid-19 ida ne’e kliente sira reduz ona tanba komprador menus.
“Osan sira ne’ebé ha’u hetan husi produz tahu ne’e ha’u uza sustenta família no selu ha’u nia oan na’in tolu ba eskola, tanba ha’u nia laen mós mate tiha ona iha tinan 2016,” espresa husi inan faluk ne’e.
Matildi oan nain tolu kompostu husi oan mane nain ida no feto na’in rua hahu husi tinan 2005 too 202, moris depende ho produsaun tahu hodi lori fan iha merkadu.
Iha fatin hanesan, Sebastião da Costa, nu’udar traballador produsaun tahu, hahú servisu iha tinan 2016, haktuir loron loron kliente sira sempre sosa tahu, maibé hafoin pandemia global mosu iha rai-laran impaktu tebes ba rendimentu.
“Uluk Timor seidauk detekta pandemia covid-19, sira nia kliente loron loron sempre mai foti tahu hodi sira ba fan fali iha merkadu sira, maibé agora covid-19 mosu iha kapital Dili too munisipiu, ami nia kliente mos sosa tahu menus loron tolu-haat maka sira foin mai sosa,” traballadór ne’e reafirma.
Jornalista : Rita Moniz
Editor : Agapito de Deus
