Lafaek News—Institutu Nasional Combate Ao HIV-SIDA (INCSIDA), rekomenda  presija kria fatin lokazisaun maibé ne’e la’os INCSIDA mak planu maibé preokupasaun públiku nian.

Prezidente INCSIDA, Daniel Marcal hatoo asuntu ne’e relasiona publikasaun notisia iha website Lafaek News, ho titulu notisia INCSIDA Planeia Harii Uma ba Atividade Prostituisaun Hodi Hafasil Kontrolu, maibé intensaun INCSIDA katak presija kria lokazisaun, maibé ne’e la’os planu INCSIDA nian.

“Kondisaun ida ke presija kria maibé ne’e la’os planu INCSIDA nian, ne’e prekupsaun públiku nian, tanba ita hotu hatene katak HIV transmite barak liu husi relasaun seksual liu-liu relasaun seksual ida livre ne’e, dala ida tan ne’e la’os planu INCSIDA nian maibé ne’e prekupsaun públiku ema hotu-hotu nian, iha nasaun Timor-Leste tomak, katak HIV ne’e transmite barak liu iha relasaun seksual ka sexu livre, tan ne’e ema públiku nia preokupasaun ne’e dehan katak see HIV ne’e transmite barak liu husi relasaun sexu livre ne’e,” Prezidente INCSIDA Daniel Marcal ba Jornalista sira iha nia eskritoriu INCSIDA Pantai Kelapa Dili, loron Kuarta Feira 08/10/2025.

Prezidente INCSIDA Daniel Marcal, reafirma envolvimentu media nian importante tebes atu servisu hamutuk  reduz problema transimisaun HIV iha Timor-Leste no salva ema sira husi moras HIV.

“Atu hamenus sexu livre ida ne’e mak ita laiha opsaun ida ne’e mak opsaun prinsipal ne’e mak ko’alia tanba ko’alia ne’e hasa’e ema nia konsénsia kuandu ema ne’e iha konsénsia iha buat di’ak buat át nia sei halo transformasaun ba nia hahalok  rasik, tanba ema hotu lakohi kona HIV laiha ema ida hakarak kona HIV mos  nia hahalok sira ne’e mak nia halo nia la hanoin uluk lai ikus mai prejudika nia kona HIV, tan ne’e opsaun ida ne’ebe INCSIDA nafatin halo sensiblizasaun fatin hotu-hotu dalan diak presija tebes media hanesan  instrumentu ida ami ko’alia ba ema nain 10, imi ko’alia ba ema rihun tan ne’e importante te’ebes involvementu media nian iha problema ita hamutuk atu redus  problema transmisaun HIV iha Timor no bele salva ita nia  ema sira husi moras HIV, Ita Timor ne’e lakohi kria kondisaun ne’ebe diak asegura Ita nian maluk sira ne’ebe mak hakarak goja iha Timor ne’e tanba de’it buat ida sexu ne’e gostu iha  minutu 1 ka 2 ikus mai ema barak kona ona HIV,” afirma nia.

Tan ne’e, prekupsaun públiku ne’e tanba hare’e HIV ne’e transmite barak liu iha relasaun seksual  ida livre ne’e husi ran ne’e ema bele kontrola hela ran, agora governu sei subsídiu hela aimoruk estadu mak ba sosa aimoruk hodi kura moras ne’e, maibé see governu laiha ona osan ne’e buka rasik aimoruk sosa.

“Se Ita hola rasik imajina tok Ita nia komunidade hola hahán ba nia oan de’it susar osan de’it la too agora hola aimoruk asegura virus HIV ne’e Laos asegura ba ita tinan ida tinan rua durante nia moris  tanba ne’e Maka hau dehan preven sexu livre ita nia idade seksual ne’e ezizi demais Ita ba mos tenki kuidadu, tanba ita susar atu dehan feto ne’e laiha virus HIV Mane ne’e laiha Virus HIV  tanba ema Kona virus HIV ne’e laiha  sintoma, laiha sinal Ida hatete netik dehan mane ne’e moras HIV hau lakohi moris hamutuk ho Nia feto ne’e moras  HIV, hau lakohi Moris ho Nia hau tauk  problema mak ne’e HIV fulan 4 ou 5 mane ne’e sei bonitu nafatin ne’ebe nia vida seksual ne’e dezafia tebes ne’e problema boot ida ba ita iha Timor, tan ne’e mak ha’u dehan preokupsaun públiku mak hateten hanesan ne’e tanba HIV transmite barak liu husi sexu livre iha ita nia rai-laran,” nia hakotu.

Jornalista : Trifónio Araújo